Horgonyozz le nálunk!

Elindult a Játéksziget blogja

Barátnőm kislánya éppen ovis lett, ezért bevetettem magam egy játékboltba, hogy a korának megfelelő játékkal lephessem meg a nagy alkalomra. Alig egy perc kellett ahhoz, hogy úgy érezzem magam, mint Alice Csodaországban, aki teljesen elveszetté vált, de egyben le is volt nyűgözve az őt körülvevő sok színes, álomszerű dolog miatt. Persze ahogy az álomban már csak lenni szokott, sok minden ismerősnek tűnt: a kockásfülű nyúl, a Moncsicsi, a sütibaba, aminek máig az orromban érzem az illatát, és amivel egyáltalán nem lehetett játszani, maximum csak menőzni a többiek előtt a 90-es évek elején. Akkoriban viszont még nem volt ennyiféle építőjáték, ügyességi játék, társasjáték, ilyen-olyan figura, mütyür, plüss, babaház…stb. „Te jó ég” – gondoltam magamban, szülőként nem lehet könnyű a választás, főleg ha próbálunk tudatosak lenni a játékvásárlás során, és nemcsak az aktuális trendeket követjük.

Végül egy illatos gyurmakészlet mellett döntöttem, mert azt mindig is irigyeltem a barátnőmtől gyerekkoromban. Szerencsére a kislány is örült; rögtön gyúrtunk is egy csigabigát, mivel ezt a jelet kapta meg az óvodában.

A gyerekeket figyelve azt veszem észre, szinte bármivel tudnak játszani – a bonyolult, összetett gondolkodást igénylő játékoktól kezdve az evőkanálon át egészen a puszta kezükig és képzeletükig. Gyakorlatilag nincs a gyereknek olyan élménye, ami ne válhatna egy játék kiinduló pontjává. Ennek ellenére a gyermek játékát talán pont az különíti el más tevékenységeitől, hogy a játék mindig örömtevékenység, amely során számos fontos dolog történik, például tanulás, feldolgozás, feszültség levezetés. Pont ezért egyáltalán nem mindegy, milyen játékot adunk a kezükbe.

A Játéksziget induló blogján azonban nemcsak erről lesz szó, hanem számos más érdekes, de legfőképpen „játékos” témáról, amely segíthet az olvasónak közelebb kerülni a gyermekek világához, mágikus látásmódjához, sőt akár még saját gyermekkorához is. Bloggerként és újságíróként, illetve gyermekvállalást tervező nőként azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy ebben segíthessem az olvasókat. Nem vagyok mindentudó „gyerekszakértő”, csupán a gyermeki látásmódra nyitott felnőtt, aki reméli, hogy az olvasókkal együttgondolkodva, kíváncsian fedezheti fel ezt az elfeledett, de a gyermekeink által újra megismerhető, különleges világot.

Kalandra fel!
Bánosi Eszter, a Játéksziget bloggere